2020. július 7., kedd

Ma New Yorkban felültünk a hazafelé tartó gépre

Itt tartunk most. Ezt a bejegyzést a kifutópályáról posztolom ki, de még a váróban írtam meg.
Ez a 180. és egyben utolsó "Ma New Yorkban..." kezdetű bejegyzés. Lesz majd még egy-két extra, pl. az elmúlt hónapokban írtam egy listát, hogy mi a jó és mi a szar New Yorkban (és persze Amerikában), meg majd amikor az albumokat szortírozom, azokat is kirakom majd ide.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! A tegnapi bejegyzést folytatva most is egy híres dalból idézek:

"Megérkeztünk uticélunk végére,
Sikerült a tervünk,
Vége e kalandnak, mondja Apa most.
Mi bent vagyunk Apával a városban.
Anya otthon főz.
Anya otthon főz finom ebédet.
Vége."

Pápá óceán!
Bye-bye New York!

2020. július 5., vasárnap

Ma New Yorkban az utolsó teljes napunkat töltöttük

Lustálkodás, medencézés, chill, egy kis pakolás, evés, este borozás. Elég jól telt ez a nap, Zizi is jobban van már, csak enyhe hőemelkedése van, de a kedve már jó. Ja, azt elfelejtettem, hogy tegnap tankoltam a kocsiba 88 liter benzint! :)))
Visszatérve: a petárdák azóta is mennek folyamatosan, továbbra is jó meleg van, minden megy tovább a rendes kerékvágásban - csak nélkülünk. Nincs is sok kedvem blogot írni, inkább melankóliázni van kedvem. Charlie Nézz az ég felé című száma megy a fejemben egész délután. 

"A csomagom is nehéz, a szívemen is súly
Egy szürke taxi vár az üvegajtón túl"


Nem tudom, hogy pontosan mi volt a nyolcvanas években, de Charlie két száma is (a másik a New York, New York) döntő szerepet játszott abban, hogy kialakult bennem ez a New York őrület. Érdekes módon mind a két számban az a rész fogott meg legjobban, ami a búcsúról szól. Valahogy az vonzott ide leginkább, hogy ezt a pillanatot átéljem: a főhős jól végezte a dolgát a világ közepén, úgyhogy most már hazamegy oda, ahova tartozik. Egészen pontosan ez a sor akadt be: "Nekem itt dolgom volt, siker és kudarc várt reám." Az első látogatás után, már 2005-ben kialakult bennem az, hogy nem turistaként akarok itt lenni, hanem azért, mert itt van dolgom. Ugyan még most sem tudom pontosan, hogy ez mit jelent, de a lényeg, hogy úgy érzem, hogy ezt sikerült megvalósítani. Sok idő kell még hozzá, hogy leülepedjenek az élmények, de annyi biztos, hogy - bár nem úgy alakult minden, ahogy terveztük- úgy érzem, hogy teljesült ez az álmom. Lia kezelése természetesen akkor is bőven pozitívba hozta volna ki ezt az utazást, ha hat hónapig egy szobában kellett volna kuksolnunk, de szerencsére azért nem ez volt a helyzet. Elképesztően sok élménnyel gazdagabban megyünk haza, és nagyon nagyon boldog vagyok, hogy nem adtam fel ezt az álmomat az elmúlt hét évben. Pedig ugye lett volna okom rá, többször voltam már nagyon közel a célhoz, és ezt kivéve mindegyik alkalommal megsemmisítő kudarc lett a vége. Úgyhogy rendkívül büszke is vagyok magamra, hogy mindannyiszor felálltam! :) Őszintén, nem is tudom, hogy hány éve megy ez. Azt hiszem, hét. Na de most vég(r)e.

Sokan kérdeztétek, hogy örülök-e, hogy megyünk haza. Nem örülök. Annak örülök, hogy otthon leszünk, sok minden és sok mindenki hiányzik már. De az fáj, hogy itt kell hagynunk az itteni életünket (I'm 29B). Még akkor is, ha a jelenlegi környezetben nem sok minden újat tudnánk itt megtapasztalni, meg akkor is, ha hosszú távon nem itt képzeljük el az életünket, a mi otthonunk nem itt van.
Szóval kb. Charlie fenti száma, na! :) Hallgassátok meg, az jobban átadja mint az én trampli prózám.

Na de nézzünk is egy listát, hogy mi kellett még ahhoz (Charlien kívül), hogy ez a szerelem kialakuljon:
- A Márkusztól kapott képeslap, az eredeti World Trade Centerrel
- Jóbarátok
- SimCity 
- Szellemírtók (tényleg, azt végül írtam, hogy a filmben a Habcsókember pont a Symphony House előtt fordul be a 7. sugárútra?)
- Pókember
- A Keresztapa
- Die Hard 3
- Reszkessetek, betörők 2.
- Frank Sinatra: New York, New York (Páppá-Párárá)
- GTA 3 (thx dZé)
- Így jártam anyátokkal (az első 4 szezon)
- "Empire State of Mind" by Jay-Z featuring Alicia Keys
- Breakfast at Tiffany's
- Breakfast at Tiffany's (igazából ez volt előbb)
- Szerelem a végzeten (Serendipity)
- 30 Rock
- Louie

Nem teljes a lista, de nekem sajnos nincs memóriám :(

Ha már itt tartunk, itt van a New York-i Spotify playlistem, aminek az eleje New Yorkról szóló számokból áll, a másik (nagyobbik) rész meg olyan számokból, amik itt mentek a rádióban, úgyhogy New Yorkra fognak majd emlékeztetni.

Na, holnap összepakolunk és hazamegyünk, de azért még egy utolsó hivatalos bejegyzést írok majd!
Nibelung!

Az uccsó naplemente. Na jó, az utolsó előtti.

2020. július 4., szombat

Ma New Yorkban kiderült, hogy Zizi nem koronavírusos

Mert hol máshol ünnepeljük július negyedikét, mint az ügyeleten?
A Macy's 4th of July Fireworks Spectacular műsor megy épp a TV-ben, ami elvileg a tűzijátékról szólna, de kétórásra nyújtják, és mindenféle béna énekes énekel közönség nélkül. Olyan, mint a BP TV hőskorában. A Marriott Times Square teraszán állnak a műsorvezetők, 10 sarokra a lakásunktól, de mi csak TV-n tudjuk nézni, mert hogy már eljöttünk a Városból. :'( Viszont a Long Islandiek nem problémáznak azon, hogy nincs még sötét, itt egész délután mentek a tüzijátékok amiből eddig nem lehetett semmit látni, csak hallani. Most viszont full őrültek háza van, ahogy Jolly megjósolta! Minden, értsd: MINDEN szomszédunk folyamatosan lövi az ipari tüzijátékokat, az előbb néhány kb. 30 méterre a medencénk fölött robbant. Van róla videó is alább, de az iPhone valamiért az igazán hangos zajokat leveszi, úgyhogy sajnos nem adja át rendesen a hangulat:


Fotón ugyanez
Igazából csalódottak is voltunk, hogy a városban semmi nem utalt a nemzeti ünnepre, de most azt kell hogy mondjam, ez egy igazi különleges ünnepi élmény, ezek a helyiek tényleg full elmebetegek! :)
Közben 30 Rock reunion reklám megy. Július 16-án megy majd le, és a vírus alatt forgatták, úgyhogy nagyon bizarr lesz.

Na hol tartottam? Ja igen, a gyerek meg a láz.
Szóval nem voltak jók a hullámok, úgyhogy hajnalban ki sem mentem, de ebédszünetben azért csak kinéztem. Elvégre még hullám nélkül is jobb evezni néhány kilométert, mint mondjuk futni, vagy fitnesszelni. A hullámok tényleg fosok voltak, úgyhogy fél óra szörf után úgy döntöttem, kisétálok az inletig, azaz a két sziget közötti csatornáig, mert hogy ott sokkal jobbak a hullámok állítólag. Előrecsévélek: tényleg sokkal jobbak voltak. Utána mondjuk a kb. egyórás séta vissza kocsihoz kicsit erős volt (sok helyen hagyott piros nyomot), de még így is megérte! A sziget sarkán voltak néhányan, ők persze hajóval mentek oda. Mindenesetre nagyon tetszett nekik a Ben Gravy szettem. Kicsit para volt ugyan a két sziget között a semmi közepén egyedül szörfözni, de legalább épp áramlott ki az öbölből a sokkal melegebb víz, úgyhogy full trópusi volt a hangulat: a víz kb. 26-27 fokos lehetett!
A homokban nem 43 perc az, hanem 55!
Hazaértem, aztán Csillu mondta, hogy indulhatunk is az ügyeletre, mert a Kiskrumpli megint lázas.
Délután aztán megint lacikonyháztunk, mert hogy július negyedikére az dukál! Hot dogot sütöttünk, saslikot, meg mustáros sertésszelet (Dexion illata volt!). A húsokat kellemesen ellenpontozta a helyi koktél, amit egész lightosra kevertem, de azért így is ütött.
Lia szörföz
A Truck és én <3
Éljen Július negyedike!
Mmmmmmm
Long Island Long Islanden! A lime-ot is megtaláltam aztán, NYUGI!!
Mindenki szorgoskodik
A 3 hónap is nagy kérés volt, de ez a 6 hónap aztán tényleg hihetetlen nagy segítség volt Zitától, úgyhogy egy jelképes ajándékkal megköszöntük neki amit értünk tett.
Ünnepi Chokito
Közben minden egyes pukkanásnál valaki telitorokból sikolt. Nem vagyok benne biztos, hogy élvezi. Mindenesetre percenként úgy 120-150 pukkanás van. Na persze nem a TV-ben, mert a tüzijátékos műsor még csak másfél órája ment, és tüzijátéknak híre hamva sincs. Na de épp most elkezdődött. Hát nagyon szép, így tudnám leírni plasztikusan. Downtown, East River, Hudson River, Coney Island, Szabi Szobi - itt és fél órára széthúzzák a témát. Amúgy nem vágom. Ez milliárdokba kerülhetett. Gondolom nem az egészet a Macy's fizeti, de egy elég nagy részét. Meg a hálaadás-napi parádét is úgy hívják, hogy Macy's Day Parade. Mekkora lehet ennek a cégnek a marketing büdzséje??
Szó szerinti screenshot
USA YEAH!!!
Páppá-Párárá
Szóval beültünk a kocsiba, és elvittük a gyereket az egyik ügyeletre, de az zárva volt (klasz), úgyhogy elvittük a másikhoz, ami a szomszéd faluban volt. Ott egy szkafanderes csaj még a kocsinál adott nekünk egy QR-kódot, hogy szkenneljük be a telcsivel, a felugró honlapon regisztráljunk időpontot meg mindent szar adatot, és akkor majd fogadnak. Így is tettünk, mindent regisztráltunk, aztán hívtak is telefonon (a bejárattól 7 méterre parkoltunk egyébként). Tisztáztunk még néhány adatot, aztán már mehettünk is a dokihoz az ügyelet mellett felállított szátorhoz (de még oda sem mehettünk be, csak előtte állhattunk). A dokinéni aranyos volt, megvizsgálta Zizit, mondta hogy minden rendben, csillapítsuk a lázát, meg azt is mondta, hogy ha lázas lesz a reptéren, nem engedik fel a gépre. Woohoo, az lenne az igazi megkoronázása ennek a kalandos útnak! :)
Welcome to 2020
Aztán csinált egy COVID gyorsteszt is, ami negatív lett.
Írta és rendezte: Quentin Tarantino

2020. július 3., péntek

Ma New Yorkban bevásároltunk július negyedikére

Vettünk tüskéket: vodka, gin, tequila, rum + kóla = Long Island Iced Tea. Itt töményet ugye csak italboltban lehet kapni, ami előtt ott ácsorgott a letolt gatyás feka srác, aki kért (én meg adtam neki) egy dórát. A boltos azt mondta, hogy csak drogra kell neki. Ezt tudomásul vettem. Amúgy arról még nem is írtam, hogy ez a Shirley nevű település, aminek a külvárosában lakunk (Mastic Beach) nem olyan csilli-villi falu, mint Centereach. Itt a lakosok fele redneck, és úgy egyharmada mindenféle más nehezebb sorsú figura, elég vegyes a társaság. Nem vészes, de azért nem is olyan burzsuj, mint amit eddig láttunk. A város "közepe" az kb. két gyorsforgalmi út kereszteződése, amik köré rendeződnek a kis üzletek: autószerelő, műkörmös, radiológia, italbolt. Meg persze a hatalmas boltok is. Szóval ez a városka egy igazi unalmas amerikai kisváros, ahol a filmek eleje játszódik. Minden William Floyd-ról van elnevezve, aki az egyik aláíró volt a függetlenségi nyilatkozatnál. Ennél tovább nem olvastam.

Na, a szocio-öko-történelmi kitekintés után hírek röviden folytatása: 5:30 kelés, szörf, haverkodás Jollyval, a szörfössel, akivel már múltkor is beszéltem. Mint megtudtam, azért nem úsznak a parttól messzebb az emberek, mert fosnak a cápáktól, akik 5 mérfölddel arrébb ívnak, mert ideszoktak a sok finom fókahusi miatt. Néhány cápát jeladóval követnek is, onnan lehet tudni, hogy egy régóta követett 5 méteres nagy fehér cápa évente néhányszor lehozza az ivadékait egész Floridáig, aztán vissza. Közben volt, hogy betévedt a szigetek mögött futó öbölbe is. Mondjuk oda tavaly egy bálnacsalád is betévedt. :)

Szörf után felkaptam a családot, és visszatértünk a beachre (a szokásos taxizós módon). A gyerekek is jól érezték magukat, Liával sokat pancsoltunk, sőt, még szörfözött is egy kicsit: a térdig érő vízben rátoltam egy bokáig érő hullámra, azzal kicsúszott hason. A másodiknál felborult, attól megijedt, úgyhogy most nem próbálkozunk újra. Délután a kertben medencézés, meg a már említett vásárlás. Zizinek van egy kis hőemelkedése, valszeg a sok naptól meg melegtől, reméljük hamar lemegy! Most meg alszom.
Voulez-vous!

Móka a beachen
"városközpont"
Megunta a várakozást
Buli a Platón
Anyáékra várva
Óriás USA zászló a plázánál
Ez mind chips, a sor végéig!
Igényesek vagyunk
Kézműves délután
Mondjuk az előre bekevert, palackozott Long Islandet nem mertük bevállalni! :))

Jello evés
m&m's csoki!

2020. július 2., csütörtök

Ma New Yorkban az első igazán semmittevős napunkat töltöttük

Hamar-hamar, mert mindjárt sötét lesz (20:51), én meg még nem alszom! :)
Szóval:
A Hajnalban nem kelés, kifingás, lustálkodás
B Reggel strandra menés családdal
- A Truckkal strandra menés, család kitelepítése
- A Truckkal hídon visszamenés, leparkolás
- Visszafutás a strandra
- Fürdés, hullámok elől menekülés, medence ásás, kisrákok kergetése, szörfözés (Liával is egy pici próbálkozás)
- A Truckhoz visszafutás, strandra visszajövés, család felpakolása, hazaautózás
Ilyen egyszerű az, amikor a megyei strand nem enged másokat a parkolóba, csak helyieket...
C) Ebéd
D) Szörfözni visszamenés
- A Truckkal csak a hídig menés, aztán futás, hídról szél majdnem lefújás
- Szörfözés gatyában, szénnéégés, életmentőkkel nem pont jól kijövés
- Katonai helikopter alacsonyan elhúzás
- Hazamenés
E) Home Depot és Dollar General vásárlás
F) Medencézés a gyerekekkel kétszer, kosárradobás szokszor
G) Lacikonyha sütés (Zita), majd elfogyasztás (mindenki)
H) Fürdetés, altatás, lefekvés
Leberknödelsuppe!

Csak bedobom a deszkát a platóra, azt uzsgyi!
Csak kidobom a családot a strandra, azt usgyi!
Rákászat a medencében
Apa menjünkmááááá
Kiskrumplival visszafogott mulatozás
Így árulják a lufikat
Holnapután július 4.
Lacikonyha
Épphogy leégtem
Épphogy feléri
Csodás vacsi!

2020. július 1., szerda

Ma New Yorkban elmentünk Montaukba

Végre! Amióta láttam az Egy csodálatos elme örök ragyogása című filmet (aki nem látta, azonnal nézze meg!) azóta el akartam menni oda. Nincs igazából túl sok érdekes dolog, csak egy világítótorony (New York állam legelsője 1796-ból), meg sziklák, meg jó hullámok, mert hogy az Long Island legeslegvége.

Közben elkerültünk még North Havenbe is, ami ismét egy elképesztően burzsuj környék East Hampton mellett. Itt már a Porsche meg a Ferrari annyira unalmas, hogy helyette inkább oldtimerekkel járnak - tele van a falu velük. Mi nem a helyiekhez igazodtunk hanem a hagyományokhoz, úgyhogy egy mexikói étteremből hoztunk el kaját, amit a platón fogyasztottunk el. Ennek itt nagy hagyománya van, úgy hívják: tailgating. A tailgate ugyanis a pickup truck hátsó ajtaja, amit ha lenyitsz, arra lehet pakolni a kaját, meg a piát. Direkt van pohártartó is kialakítva. Amikor a helyiek amerikai foci, vagy mégingkább NASCAR hétvégére mennek, már reggel felsorakoznak a gigantikus parkolóplaccokon tízezerszámra, lenyitják a tailgate-et, beröffentik a lacikonyhát, aztán a meccs elejére full homályba isszák magukat! Ezt is kipróbáltam volna szívesen, de hát nem lehet mindent elérni!

Utána meg kimentünk strandolni még ott, Eeast Enden, ahogy ezt a messzi-messzi régiót hívják. Amúgy tényleg messzi - ha nem is térben, de időben. Több mint másfél óra alatt tettük meg a kb. 50 mérföldet hazafelé, mert minden faluban állt a dugó. Kb. mint a Balaton északi partján. 

Hajnalban meg kimentem szörfözni. 5:35-kor ébredtem magamtól, A Truckkal kimentem a hídig, ott lekaptam a deszkát a platóról, átkocogtam a hídon, és már ott is voltam a beachen. Mint utóbb kiderült, kb 8 előtt nincs semmiféle ellenőrzés, úgyhogy legközelebb lemegyek a parkolóig. A hullámok kicsik voltak te nagyon szépek, a helyi szörfösök meg jó arcok. Köszönöm a figyelmet!
Márhívó!

Kiccsalád ujjongva üdvözli a szörfből hazatérő apát
North Haven - oldtimerek és jachtok
Nagyon szép templom
Tailgating - amúgy így hívják azt is, amikor a barom letolja az előtte haladót az autópályán
Montauk a fellegekben
A család egyik fele Montaukban
Add captionA család másik fele Montaukban
Lia és a hírös világítótorony
Hegymászós - hullámos - felhős
Cadillac
Rákhalász ketrecek
Beach
Szuperkirály markolós játék a játszótéren!
Burzsuj iskola
Ez nem egy festmény

A végére egy édi videó:

Az elmúlt 30 nap top 3 bejegyzése