2020. február 21., péntek

Ma New Yorkban elmentünk egy öntödébe

Ékszert önteni. Csillu halad az ékszerész tanfolyammal, és most ért el oda, hogy a gyűrűt kiöntsék. Mondanom sem kell, hogy az öntöde nem úgy néz ki, ahogy az ember elképzelné, hanem inkább ugyanúgy, mint itt minden kisvállalkozás: egy lakóháznak tűnő épület 9. emeletén egy ajtó mögött.

A mosoly olyan őszinte, mint a sínre kötözött emberé! :)
Megy a business az öntőmesterrel
Ja, azt nem mondtam, hogy mindez az ú.n. Diamond District-ben, azaz a gyémántnegyedben van
A 47. utca a Gyémánt Utca, ahol kb. csak gyémántkereskedések vannak
A körülmények dacára persze minden rendben ment. Várjuk az eredményt, ami jövő hétre lesz kész. Én ezen kívül dolgoztam, meg úgy egy három órát szoptam azzal, hogy még az utazási költségeket elszámoljam. Nem is kezdek bele. A többiek azért persze lementek a parkba. :)

Csak hogy egy kis indusztriális cukkerság is beleférjen
Az ilyenen már meg sem lepődünk :)
Ja, még egy - az egyik hívásom szinte teljes egészét kint töltöttem a tetőteraszon napozva! :) Bár pont 0 fok volt, a nap pont eléggé melegítette ott a sarkot, úgyhogy gazdagodtam vagy 20 deka D-vitaminnal!

Ez egy király meeting volt!
Ott integetek a tükörben!
De tényleg! :) Balra középen, kanári sárgában! :)
Na csokker!

2 megjegyzés:

  1. A 47. Utcába volt Scheer Gyuri bácsinak az ékszerész és gyémánt üzlete 1948 után, amikor emigrált. Ő apám baŕátja vóĺt még a munkásszázadi időkből. Gyerekei is voltak, a Tomi, meg egy lány, akik nálam fiatalabbak voltak. András még meglátogatta őket a 70 es evekben, mikor kint volt hivatalosa nyunyiban. Most már nem tudni mi lehet velük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Király Istike! Máskor is kommentelj majd, ha van ilyen érdekes sztorid!

      Törlés

Az elmúlt 30 nap top 3 bejegyzése