Továbbra is éljük a New York-i karantén felemás napjait: szar, hogy nem lehet kimenni, de király, hogy New Yorkban vagyunk, nagyok az ablakok, jó a kilátás, és sokat látom a családomat. Az mondjuk látszik, hogy ez hosszú távon azért egyre nehezebb lesz, úgyhogy remélem hogy nem annyira hosszú az a táv.
A keddenkénti kiruccanás persze segít, meg nekünk ugye nem kell távoktatással meg két dolgozó szülővel nehezített pályán helytállni, úgyhogy még mindig a szerencsések közé sorolom magunkat. A munkával is tudok haladni, szerencsére a mi munkánk kb. 80%-ban virtualizálható (a global projekt meg 95%-nan), úgyhogy arra sincs panasz. Azért jó lenne, ha lehetne élvezni a várost...
Ennyi mára, fotók azért készültek, nyugi! Tschüss!
 |
Vannak, akik szerint a pohár félig sötét Hát szerintem meg félig csíkos! |
 |
Kagylómosás |
 |
Reggeli Activity-szerű társasjáték gyerekeknek |
 |
Videó call Eszkóval |
 |
Meg Zsófival |
 |
Meg Szegszi Miklóssal!! |
 |
Festőszakkör |
 |
Én is tudok ám festeni! |
 |
4mp múlva: Festékes a kezem, valaki törölje le! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.